Könyvdigitalizálás
A könyvdigitalizálás jövője
Az elmúlt 500 év könyvállományának jelentős része praktikusan hozzáférhetetlen a nagyközönség számára. Ennek legfőbb oka, hogy a könyvek jelentős része a tárolás körülményei miatt (védettség, állagmegóvási szempontok, raktározási költség, a túl nagy érték miatti biztonsági feltételek) lényegében senki számára sem elérhető.
A megoldást kizárólag a digitalizálás jelentené, de ennek érdemi megkezdéséhez olyan digitalizáló eszközre lenne szükség, amely egyrészről képes a mennyiségi digitalizálásra (költséghatékonyan), másfelől képes a könyvek fizikai állagának megóvására (vagyis a könyvek kíméletes digitalizálására).
A piacon lévő készülékek közül összesen öt olyan készülék van, melyek kielégítik a mennyiségi digitalizálás hatékonysági kritériumát azáltal, hogy képesek az automata lapozásra. Az automata lapozás közel tízszeresére növeli a digitalizálás elvi sebességét, míg a költségeket (az eljáráshoz felhasznált emberi erőforrás költségei miatt) időarányosan nagyjából a huszadára csökkenti (a manuális lapozáshoz képest). Ez a tulajdonság megtestesít egy olyan technológiai lépést, mely nélkül a könyvek mennyiségi digitalizálása elképzelhetetlen lenne.
Ugyanakkor hiába jelent meg az automata lapozás képessége, a könyvek nagy mennyiségű digitalizálása mégsem történt meg. Ennek oka, hogy bár a gyors és egyben költséghatékony digitalizálás lehetősége immár adott, de a könyvek állagmegóvása a digitalizálás során még nem, ugyanis a könyveket a digitalizálás során még mindig megközelítőleg 120°-ban kell kinyitni (az automata lapozásra is képes készülékek esetén), ráadásul a digitalizálás minőségének javítása miatt ilyen nyílásszög mellett a könyv lapjait a digitalizáló készülékek igyekeznek leszorítani.
A piacon kapható készülékek jelenlegi technikai állása tehát lehetővé teszi a gyors és hatékony digitalizálást, de közben a könyvek állapotának megóvása háttérbe szorul. A teljes könyvdigitalizálási piac lényegi elindulásához a sebesség mellett szükség van egy újabb technikai ugrásra, amely lehetővé teszi a sebesség mellett az állagmegőrző, kiméletes digitalizálást is. Ezt a technológiai ugrást képviseli az Alexandria Book Scanner, amely a világon egyedülálló módon teszi lehetővé a könyvek digitalizálását úgy, hogy az eljárás során csupán 45 °-ban kell kinyitni a könyveket.
Az Alexandria Book Scanner megjelenésével vált tehát először lehetővé, hogy az elmúlt 500 év értékes és egyben sérülékeny könyveit nagy mennyiségben digitalizálni lehessen, s ezzel megnyílt a lehetőség a nagyságrendileg 1 milliárd könyv érdemi digitalizálásának megkezdésére. Ennek eredményeként az a mérhetetlen tudás, amely most a könyvtárak eldugott polcain, raktáraiban hever végre a széles publikum számára is elérhetővé, azaz ténylegesen közkinccsé válhat.
A megoldást kizárólag a digitalizálás jelentené, de ennek érdemi megkezdéséhez olyan digitalizáló eszközre lenne szükség, amely egyrészről képes a mennyiségi digitalizálásra (költséghatékonyan), másfelől képes a könyvek fizikai állagának megóvására (vagyis a könyvek kíméletes digitalizálására).
A piacon lévő készülékek közül összesen öt olyan készülék van, melyek kielégítik a mennyiségi digitalizálás hatékonysági kritériumát azáltal, hogy képesek az automata lapozásra. Az automata lapozás közel tízszeresére növeli a digitalizálás elvi sebességét, míg a költségeket (az eljáráshoz felhasznált emberi erőforrás költségei miatt) időarányosan nagyjából a huszadára csökkenti (a manuális lapozáshoz képest). Ez a tulajdonság megtestesít egy olyan technológiai lépést, mely nélkül a könyvek mennyiségi digitalizálása elképzelhetetlen lenne.
Ugyanakkor hiába jelent meg az automata lapozás képessége, a könyvek nagy mennyiségű digitalizálása mégsem történt meg. Ennek oka, hogy bár a gyors és egyben költséghatékony digitalizálás lehetősége immár adott, de a könyvek állagmegóvása a digitalizálás során még nem, ugyanis a könyveket a digitalizálás során még mindig megközelítőleg 120°-ban kell kinyitni (az automata lapozásra is képes készülékek esetén), ráadásul a digitalizálás minőségének javítása miatt ilyen nyílásszög mellett a könyv lapjait a digitalizáló készülékek igyekeznek leszorítani.
A piacon kapható készülékek jelenlegi technikai állása tehát lehetővé teszi a gyors és hatékony digitalizálást, de közben a könyvek állapotának megóvása háttérbe szorul. A teljes könyvdigitalizálási piac lényegi elindulásához a sebesség mellett szükség van egy újabb technikai ugrásra, amely lehetővé teszi a sebesség mellett az állagmegőrző, kiméletes digitalizálást is. Ezt a technológiai ugrást képviseli az Alexandria Book Scanner, amely a világon egyedülálló módon teszi lehetővé a könyvek digitalizálását úgy, hogy az eljárás során csupán 45 °-ban kell kinyitni a könyveket.
Az Alexandria Book Scanner megjelenésével vált tehát először lehetővé, hogy az elmúlt 500 év értékes és egyben sérülékeny könyveit nagy mennyiségben digitalizálni lehessen, s ezzel megnyílt a lehetőség a nagyságrendileg 1 milliárd könyv érdemi digitalizálásának megkezdésére. Ennek eredményeként az a mérhetetlen tudás, amely most a könyvtárak eldugott polcain, raktáraiban hever végre a széles publikum számára is elérhetővé, azaz ténylegesen közkinccsé válhat.